vidéki út (én)

vidéki út, hívogat és mennem kell
vidéki út, távol van és oly közel
vidéki út, kanyarog az életem
vidéki út, bárhova visz élvezem

ezen az úton az álmaim
sokkal édesebbek
sok-sok éve az én számomra
erre volt a kezdet

amikor néha visszatérek
elszorul a szívem
megtalálnak és rám köszönnek
édes-bús emlékek

vidéki út, hívogat és mennem kell
vidéki út, távol van és oly közel
vidéki út, kanyarog az életem
vidéki út, bárhova visz élvezem

meleg leves friss illatával
várt haza jó anyám
sokkal hosszabb volt akkor még a
napfényes délután

múltak évek, a vidéki út
porosan ott maradt
bár én azóta máshol élek
egyre csak hívogat

vidéki út, hívogat és mennem kell
vidéki út, távol van és oly közel
vidéki út, kanyarog az életem
vidéki út, bárhova visz élvezem

nézz csak rám és láthatod én is
csak csavargó vagyok
most ide értem, de holnap már
újra elindulok

mosolyogj rám mindig derűsen
ha majd találkozunk
de szomorú ne légy sohasem
amikor búcsúzunk

vidéki út, hívogat és mennem kell
vidéki út, távol van és oly közel
vidéki út, kanyarog az életem
vidéki út, bárhova visz élvezem

vidéki utakon várnak rám
hát mennem kell tovább
szembe jöhet és rám köszönhet
sok régi cimborám

vidéki út, hol léptem kopog
mind mást üzen nekem
minden lépésem haza vezet
ennyi az életem

vidéki út, hívogat és mennem kell
vidéki út, távol van és oly közel
vidéki út, kanyarog az életem
vidéki út, bárhova visz élvezem