merészen

merészen lépett elő a gondolat
meghazudtolva jósokat
mint a megvalósulás előtti szent pillanat
olyan csend volt az ég alatt

nem hallotta meg senki
nem írta meg a reggeli újság, sem az esti
híradókban sem mutatták sorba
még beszélni sem beszéltek róla

de már ott volt
ott élt a fejekben
a kemény koponyacsontok mögött
ott bújt meg és csak várt

a pillanatra, a megfelelőre
amikor már nem menekülhet előle
akinek valójában Ő a gazdája
akinek a testét használja

még csak megfoghatatlan energia
halványan fel-felderengő idea
de egy jel kell csupán, egy apró mozzanat
és mindent elborít a gondolat-daganat

előtör rejtekéből megerősödve
másokban is önmagát keresve
egyesül és fertőz tovább
uralkodni akar mihamarább

ésszerűség, türelem és a többi erény
elenyésznek az Új Eszme Új Törvényén
aki mégis ellenáll
azon szelíd, cinikus bosszút áll

mindent maga alá gyűr
mielőtt bárki bármit is tehetne
mindent behálóz
mielőtt bárki bármi másban hihetne

minden jó
minek forrása önnön maga
minden más rossz
amit eltipor korlátlan hatalma

uralkodik majd mindenek felett
nem kérdez és nem vár feleletet
kér és utasít parancsolnia nem kell
másként tenni már senki nem mer

de ott bent valahol
koponyacsontok alá rejtetten
már másik gondolat bújik meg
honnan jön megfejthetetlen

de jönni fog
jönni fog biztosan
és akkor minden mostaninak
vége van

merészen tör majd elő
hirtelen dönt majd romba mindent
és letagadják majd az Újnak
hogy ebben a régiben hittek