|
villan
2013.08.18. 10:39
villan
villan egy lobbanó csillag az égen
szakad a szövet a kézben
felhasad a padlóra esett idő-kapszula
nyelv alatt olvad az öröklét-ampulla
villan a fény a rozsdás pengén
munkába kezd az eldurvult gén
agyállományban szaporodnak az üregek
józan gondolatok ernyedten csüngenek
villan a szemben az értelem még egy utolsót
ácsolják a józan ész számára a koporsót
nem lehetsz bátor és győztes is egyben
nem lehetsz név a történelemben
villan a láng és ég már a máglya
munkádra vár a rabszolga gálya
sok-sok évet lehúztál már csendes hallgatásban
rendíthetetlen part a sodró áradásban
villan a kés felemelt kezedben
az ösztönnek ellenállni most már lehetetlen
minden határt túllépett már a pökhendi törpenép
sárral bekenve a szentnek hitt jelkép
villan és kialszik végleg a tűz benned
nincs már mit várnod és nincs már mit tenned
egy szikra bújik meg valahol lelked mélyében
egyszer majd tündököl az igazság fényében
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
