|
halott égen
2014.06.20. 06:48
halott égen
halott égen dalok születnek
szárnyalnak
lebegnek
soha nem állnak
soha nem pihennek
mert ha megállnak
zuhannak
leesnek
lent a földön mind elvetélnek
és azután...
csupa sötét
csupa sár
az elfojtott dallamok haldokolva ránganak
széthullnak
elsüllyednek mélyre
és a halott égre sötétség borul
de dalok születnek mindig
ebben az éjszakában is
folyton és újra
reszketnek a félhomályban
vacogva egymáshoz bújva
bár már minden halottnak tetszik
a lélek sehol nem melegszik
szinte már semmi nem mozdul
még a harang sem kondul
pedig éjfél lehet most
én úgy érzem
szikrázik a fagyos-hit
és úgy nézem
ahogy nem is lehet
ahogy a haldokló nézi a remegő kezet
vagy a megcsillanó könnyeket
a szánakozó szeme sarkában
mert mindegyik hiába
talán már mind hiába
mert élni csak úgy lehet
ha feszes húrokból
tiszta torkokból
törnek elő a hangok
halott égre kapnak
és szárnyalva söprik el a sötétséget
szőnek ismét reménységet
újra teremtik az életet
összekapaszkodva
szabad dalokat dalolva
röppennek egyre magasabbra
és lényed újra felragyog
magad leszel saját csillagod
körötted Fény születik
melletted élet-fáklyák gyúlnak...
...és a halott égen
átragyog a létezés
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
