|
ott vártunk
2020.06.05. 04:45
ott vártunk
ott vártunk
ahol várni kellett
én is voltam törvénytisztelő
azt mondtuk
amit mondani kellett
én is voltam igazság-feledő
de mindez kevés volt
a fényben ott maradt az üresség
gyakran éreztem, hogy elég volt
mert hívogatott a teljesség
tudtam, hogy mondani kell
és néha mondtam is
többnyire egy szó elég volt
de néha kellett egy mondat is
mindig nagyobb volt a rettegés
mint amennyit ért a szavam
gyakran erősebb volt a félelem
féltettem mást és magam
ott lapult a zsebemben az igazság
de csak ritkán vettem elő
láttam, hogy másnak hazudják
de gyakran kevés volt az erő
volt, hogy nem bírtam tovább
és elmondtam, amit mondanom kellett
volt, hogy ezután kékült a bokám
és indultam, mert indulnom kellett
ritkán ért valamit amit tettem
és boldogan láttam a változást
vagyok valaki: úgy éreztem
és már álmodtam is a szárnyalást
ha azt kérdezem: mi az,
amit tettem? mi az ami megmarad?
mennyi nyoma lesz annak, hogy éltem?
talán a végtelenben egy pillanat...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
