|
kevés szavam
2021.03.27. 08:43
Komáromi János: kevés szavam
kevés szavam maradt
pedig még annyi mindent mondanék
az idő oly távolra szaladt
hej! ha sok száz év volna még
ki tudja mit akar a világ
néha helyet cserél a Menny és a Pokol
és Te azt sem tudod többé
hová is tartozol
fölénk gyűlnek a felhők
és meleg könnyeket sírnak
értünk vagy a világért...?
közben lekünkbe vörös betűkkel írnak
csendet csomagoltam vacsorára
majd elviszem magammal az útra
messzire kell menni
valahová az elérhetőn túlra
hangok erdejében tévelyeg a gondolat
megragadni nem lehet
amíg mutatja magát csak egy pillanat
mint hajnali ködben a lehellet
havat hord arcomba a szél
a fagy a bőrömbe mar
könnyem csordul, de kibírom addig
míg el nem múlik a vad vihar
sebeimen bőr-fátylat sző az Idő
de a hegek örökre megmaradnak
begyógyuló sérülések mögött
a varratok folyton felhasadnak
csak néhány csepp vért engedj a földre hullni
mint a lágy esőt úgy issza fel a por
hirtelen föltámad a szél
és messzi-új világba sodor
ritmusára a monoton élet-metronómnak
dobban a szív és zakatol a vér
hangok törnek elő belőlem
és édes dallam fonódik körém
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
