azon a reggelen
2023.10.03. 11:19
Komáromi János: azon a reggelen
azon a reggelen is
csípős szél nyargalt végig
a végeláthatatlan pusztaságon
a fűszálakat kerülgette
megbújt a földön
felemelkedett
körbeszaladta a fák derekát
végül az eget vette célba
elsuhant a Nap felé
eltűnt a felhők mögött
azon a reggelen is
vadgalambok tollászkodtak
a gyéren sarjadó falevelek
árnyékában
az álmaik
lassan lehulltak róluk
szétszóródtak a levegőben
és szitálva lebegtek alá
azon a reggelen is
harmat illant el
a fűszálak tövéről
és felszáradtak
az éjszaka könnyei
mintha soha nem is
áztatták volna
a porba-fulladt földet
azon a reggelen is
megszülettek a mosolyok
amelyek a felkelő Napot köszöntötték
megkönnyebbülve
hogy nem marad örök a sötétség
ismét eljött a fény
és megint kezdődik
egy új nap
ünnepelni a teremtést
az életet
azon a reggelen is
ott kísértett a Halál
a fényekbe rejtőzötten
megbújt a bokrok alján
a bomló madár-tetemek fölött
a haldokló száraz fák
zörgő ágai között
és a csatatéren maradtak
hideg
örökre nyitott
mozdulatlan tekintetében
azon a reggelen is
elkezdődött és véget ért
valami...
...és az élők megpróbálták
az utolsó embert is elfelejteni...
|