visszatérés

zöld fű köszönt ebben a hatalmas,
végeláthatatlan, szabad pusztában

csak állok a szélben mozdulatlan
már régen volt, hogy itt jártam

átölelt azóta megannyi táj,
megigézett számtalan élet varázsa

áldast hintett fekete fejemre
szabad földek illatos virága

a lányok csábos táncot jártak
kínáltak gyönyört, de hiába

nem láncolt magához vásárolt kincsek
hamis megváltást ígérő világa

***

csak porszem voltam
egyetlen magányos kvarc darab
síró rög csupán

csak vízcsepp voltam
egyetlen magányos, átetsző
keserű könny csupán

csak sóhaj voltam
egyetlen magányos, elhaló
fájdalmas vallomás csupán

csak élet voltam
egyetlen magányos, lobogó
égő lélekláng csupán

***

de most végre újra itt vagyok
mondjátok Ti is,
hogy mindig vissza vártatok

holdfényes éjszakában
az árnyak eltűnő surranásaiban
ugye néha láttatok

tábortűz mellett
amikor fény táncolt az arcokon
ugye hozzám szálltatok

amikor magába temetett
sziklák éles-szélű bánata
ugye rám találtatok

***

és most itt állok újra
a széllel szembe fordulva

fűtenger köszönt és védenek a hegyek
sátrat borít rám az égbolt, Őseimhez megyek

az Első Kör véget ért
az Út vezet tovább

majd elindulok újra
ha... szükség lesz reám